Mexikó nevezetességei 1. rész
Az erőszak építette fel Mexikót, ahol még a föld is remeg. A tragikus múltú ország szebb és békésebb jövőben reménykedik.
Mexikó fővárosában, Mexikóvárosban több mint 20 millió ember él. Ez a Föld leggyorsabban növekvő városa. A gyors népességnövekedés miatt az ország lakói közül sokan az Egyesült Államokba vándorolnak. Becslések szerint több mint 10 millió mexikói tartózkodik az Egyesült Államokban legálisan, és senki sem tudja, hányan lépték át a határt engedély nélkül.
Mexikó csodálatos hely a látogatóknak, amint azt a turisták számának növekedése mutatja, lakói közül sokan mégis úgy érzik, el kell innen menniük. A súlyos véráldozattal kivívott szociális és politikai reformok áldásait még távolról sem érezheti minden mexikói, mivel a népesség növekedése kimerítette az ország erőforrásait. Mexikóban minden évben kb. 2,5 millió vagy több gyermek születik.
A mexikóiak félig tréfásan azt szokták mondani, hogy amikor átlépik a határt, csupán visszafoglalják Kaliforniát, sőt ma már USA lakosságának jelentős része spanyol anyanyelvű, amely valamikor az ő országukhoz tartozott – Texasszal, Arizonával, Új-Mexikóval és az Egyesült Államok több más államával együtt. Amerika reakciója az erős határőrizet és a gringo turisták Acapulco és más csodálatos csendes-óceáni üdülőhelyek felé irányuló „elleninváziója” volt. A turistákat különösen az ókori civilizáció tízezernyi csodálatos emléke és a sok-sok ünnepen és búcsúban megnyilatkozó, forró vérmérsékletű latin életforma vonzza ide.
Sehol sem ünneplik nagyobb lelkesedéssel ezeket az ünnepeket, mint magában Mexikóvárosban. Ugyanakkor e városnak megdöbbentően szegény nyomornegyedei vannak; levegőjébe gyárkémények ezrei okádják a füstöt; az 1985-ös földrengés után egész városrészek tűntek el vagy süllyedtek lassan a föld alá. Ennek ellenére Mexikónak van stílusa, vannak pazar művészeti és építészeti kincsei, és lakóiban megvan az élni tudás tehetsége is.
A főváros 2500 km2-nyi területe magába foglalja Montezuma azték fővárosának, Tenochtitlánnak utolsó nagy templomát, a spanyol hódító, Cortez palotáját, az olimpiai sportstadionokat és a világ legnagyobb, 60 000 fős bikaviadal-arénáját. A város D-i részén áll a modern egyetemi tömb. A Diego Rivera és a monumentális freskófestészet más mexikói mesterei által díszített többi modern épület jól megfér a spanyol-gyarmati templomokkal. A luxusnegyedek kihalt, elegáns terei más korokat és más városokat idéznek.
Mexikó a földkéreg rendkívül nyugtalan részén fekszik, és gyakran rázzák meg földrengések. A vulkáni hegyvonulatok és magas platók földje ez, síkságok csupán a csendes-óceáni partvidéken, a Mexikói-öbölnél és a Yucatán-félszigeten vannak. A lenyűgöző, 5452 méter magas Popocatépetl vulkán, amely 1928 óta szunnyad, a főváros D-i részénél emelkedik; mögötte látható az 5699 m magas Citlaltépetl (Orizaba), Mexikó legmagasabb hegye, amelynek csúcsát örök hó fedi. Az ország területének kb. 70%-a több mint 500 m-rel van a tengerszint felett.
ÉNy-on, a tengerpart és a nagy, sivatagos, központi Mexikói-fennsík között fekszik a Nyugati-Sierra Madre hegység. A fennsíkot D-en széles völgyek, tavak és szunnyadó vulkánok övezik. A Keleti-Sierra Madre hegység a Mexikói-fennsík K-i széle és a tengerpart között emelkedik. A főváros D-i részétől a guatemalai határig nyúlik a Déli-Sierra Madre, amelyet a szűk Tehuantepeci-földszoros tör meg. Itt az Atlanti- és a Csendes-óceánt egy mindössze 216 km széles földdarab választja el egymástól, s ezt tekintik az észak-amerikai kontinens határának.
A környék zoomolható térképe, GoogleMaps műholdkép, 3D domborzat vagy StreetView képek, fotók: [geo_mashup_map]
The post Mexikó útikalauz bevezető, érdekességek és látnivaló leírás appeared first on Szállás és látnivaló, nyaralás és utazás: Ezüstszamár ajánlja.